Az vagy, amit megeszel - Táplálkozás és egészség
Páli Zsuzsanna
Napjaink rohanó életmódja, a sebtében bekapott falatok, a tápérték nélküli gyorskaják fogyasztása, a mozgáshiány és a ránk zúduló stressz miatt egyre kevésbé vagyunk egészségesek. Szervezetünk ellenálló képessége csökken, idegrendszerünk túlterhelt. Ennek az állapotnak a talaján sokkal könnyebben alakulnak ki különféle komoly betegségek.
Az Európai Unióban a különféle statisztikák szerint a magyarok a legelhízottabbak. A lakosságnak közel 30%-a túlsúlyos. A lakosság többsége kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, sok szénhidrátot és zsírt eszik. A tudatos táplálkozásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, helyes étkezéssel a betegségek 50%-a elkerülhető lenne.
A mai táplálkozás legfőbb problémái
A helytelen táplálkozás miatt számtalan betegség alakulhat ki, álljon itt néhány, a teljesség igénye nélkül:
Az egészséges tápláléknak megfelelő arányban kell tartalmaznia friss gyümölcsöket és zöldségeket, csírákat, gabonaféléket, ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjéket, szénhidrátokat és kellő mennyiségű folyadékot.
Cukor vagy nem cukor? Ez itt a kérdés
Testsúlytól és munkavégzéstől függően a napi szénhidrát mennyiség 100-250 g.
A finomított cukrok és különféle nyalánkságok helyett fogyasszunk aszalt gyümölcsöket, barnacukrot és mézet.
A túlzott szénhidrátfogyasztás következménye lehet az immunrendszer gyengülése, gombás fertőzések kialakulása, felborult bélflóra, emésztési zavarok, túlsúly és fogbetegségek.
A szénhidrátok között vannak gyorsan-, és lassan felszívódok, ezek arányának a táplálékainkban 60-40%-nak kell lennie. Gyorsan felszívódó a cukor, a méz, a gyümölcsökben lévő gyümölcscukor, a szőlőcukor.
Lassan felszívódók a zöldségekben és gyümölcsökben lévő élelmi rostok. Ezeknek azért van jelentősége, mert nem hirtelen emelik meg a vércukorszintet, hosszabb ideig biztosítanak energiát, később lesz az ember éhes és nem áll fenn a fogszuvasodás veszélye sem.
Egészséges nassolnivaló
Gyerkőceinknek a különféle cukorkák, csokik és gumicukrok helyett készíthetünk házi édességeket is. Ilyen például a répagolyó.
Reszelj le sajtreszelőn 2-3 sárgarépát, nyomkodd ki a levét, majd keverd össze kókuszreszelékkel és mazsolával. Formázz a masszából kis golyókat és forgasd meg a kókuszreszelékben. Kész is a finom csemege.
Zsírok
A tévhittel ellentétben a zsírok nem károsak, sőt, fontosak a szervezet számára, csak nem túlzott mértékben.
Tápanyagaink 20-25%-át kell alkotniuk, ez körülbelül napi 80-90 g.
Jelentőségük van a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, a test felépítésében, az energia raktározásában.
Vannak telített és telítetlen zsírsavak. Egyik fogyasztását sem szabad túlzásba vinni.
A telített zsírsavak az energiát, a sejtek felépülését biztosítják, a telítetlen zsírsavakból pedig, hormonszerű anyagok képződnek, melyek a szervezet megfelelő működésében játszanak szerepet. Telített zsírsavakat tartalmaznak: vaj, állati zsiradékok, szalonna. A túlzott fogyasztásuk emeli a koleszterin szintet, károsítja az érrendszert. Sertészsír helyett inkább libazsírt vagy kacsazsírt használjunk, ezeknek kisebb a telített zsírsavtartalma.
Telítetlen zsírsavakat tartalmaznak: a növényi olajok, a halak. Ezeknek koleszterinszint csökkentő és véralvadásgátló hatásuk van. Csökkentik a szív és érrendszeri betegségek kialakulását.
Fehérjék, a sejtek építőkövei
Napi fehérjeszükségletünk körülbelül 60-100 g, ez a táplálékaink 15-20%-a.
A fehérjék funkciója rendkívül fontos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei, a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát.
Vannak állati-, és növényi eredetű fehérjék, mindkettő fontos a szervezet számára, azonban az állati fehérjék túlzott fogyasztása nem ajánlott. Emelik a koleszterin szintet, és növelik a daganatos betegségek kockázatát. Az egészséges arányokat be kell tartani. Állati eredetű fehérje: tojás, tej és tejtermékek, húsok.
Növényi eredetű fehérjék megtalálhatók: zöldségekben, gyümölcsökben, gabonafélékben, olajos magvakban, hüvelyesekben. Beépülésük a szervezetbe hatékonyabb.
Néhány egészséges fehérjeforrás:
- hal
- tojás
- tej
- csirkemell
- dió és egyéb olajos magvak
- szója vagy rizstej
- zabkása
- borsó, bab
Mi az a koplettálás?
A komplettálás azt jelenti, hogy a fehérjeforrásokat úgy párosítjuk, hogy minden szükséges aminósavat tartalmazzanak. A táplálkozás során mind növényi, mind állati eredetű fehérjéket is eszünk. Például együtt esszük a tojást burgonyával, vagy a borsót rizzsel és hallal.
Kiadós reggeli - Gyümölcsös túrókrém
A túrót a tejföllel krémesre keverjük, a gyümölcsöket kis darabokra vágjuk, vagy villával összenyomkodjuk, és a krémhez keverjük. Ízlés szerint mézzel édesítjük.
Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok
A kiegyensúlyozott étkezéshez szükség van az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok fogyasztásárára. Ezekhez szintetikus formában is hozzájuthatunk, de sokkal hatékonyabb, ha a természetes formájukban esszük őket, mert sokkal jobb a felszívódásuk.
Néhány vitamin, ásványi anyag és nyomelem forrása
B-vitaminok |
Folsav |
C-vitamin |
D- vitamin |
Vas |
lazac |
tojás |
csipkebogyó |
olajos halak |
sóska |
dió |
spenót |
paprika |
tojás |
spenót |
élesztő |
spárga |
citrom |
gomba |
tojás |
csirkemáj |
élesztő |
kiwi |
sajtok |
húsok |
sajtok |
szójabab |
ribizli |
tejszín |
spárga |
Szervezetünk megfelelő működéséhez szükségünk van napi 1,5-3l folyadék, leginkább víz fogyasztására is.
A cikk megosztása más weboldalon, kizárólag pontos forrásmegjelöléssel történhet.